Alapszabály

Könnyűipari Vállakozások Szövetsége Egyesiilet ALAPSZABÁLYA

1.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Könnyűipari Vállakozások Szövetsége
2. Az egyesület székhelye: 1165 Budapest, Bökényföldi út 58.

11.

Az egyesület célja, tevékenysége

l. Az egyesület munkaadói érdekképviseleti szervként működik. Feladatának elsősorban a feldolgozóipari ágazatba sorolt közép- és kisvállalkozások gazdasági, társadalmi érdekeinek képviseletét tekinti olyképpen, hogy tagjai számára olyan szolgáltatásokat is teljesít, amely szolgáltatások elősegítik a tagszervezetek gazdasági tevékenységét.

• Munkaadói érdekképviseleti tevékenyége körében:
  • Folyamatosan kapcsolatot tart a kormányzati és egyéb közigazgatási szervekkel, valamint a tagok működési területén működő önkormányzatokkal és azok hivatalival, ennek során állami és önkormányzati döntések előkészítésében igyekszik tagjai érdekeit képviselni.
  • Folyamatosan kapcsolatot tart a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, tagjai gazdasági érdekeinek, illetőleg munkavállalói érdekeinek egyeztetése céljából.
  • Rendszeresen tájékoztatja a tagjait részben saját tevékenységéről, részben pedig a meghozott állami, önkormányzati döntésekről, azok végrehajtásával összefiiggő részfeladatokról, valamint e döntések előrelátható kihatásairól.
• A tagoknak nyújtott szolgáltatások keretében:
  • Elősegíti -és ilyen irányú igény esetén — megszervezi elsősorban a tagok, vezető, vagy nem vezető állású dolgozóik, tisztségviselőik szakirányú képzését.
  • Felkérésre gazdasági, számviteli, könyvszakértői, adószakértői, vagyonértékelési tevékenységet folytat, vagy közvetít.

A fenti feladatok ellátása érdekében társaságokat alapíthat.

• Az Egyesület feladatait tagjaival együttműködve végzi. Ennek keretében az Egyesület olyan információs rendszert épít ki, amely feladatainak ellátását lehetővé teszi, ugyanakkor gondoskodnia kell arról, hogy a tagok egyes adatainak titkosságában megnyilvánuló érdek ne szenvedjen sérelmet.
• Az egyesület döntései a tagszervezetek gazdasági és szervezeti önállóságát nem sérthetik.
• Az Egyesület tevékenységi körei (TEAOR):

6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

6311 ’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

6920’08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértói tevékenység

7320’08 Piac-, közvélemény-kutatás

7022 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

7490’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

8532 ’08 Szakmai középfokú oktatás

9411 ’08 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet

9412’08 Szakmai érdekképviselet

         949908 M.n.s. egyéb közösségi, társadal tevékenység                                           

111.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól fiiggetlen és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Tagdíj

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként a Közgyűlés által megállapított éves tagdíjat fizetnek, melyet minden év február 5. napjáig kell egy összegben az egyesület bankszámlájára történő átutalással megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 5. napjáig köteles az egyesület bankszámlájára történő átutalással teljesíteni.

A tagság

Az egyesület tagia lehet az a természetes személy, jogi személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

A tagsági jogviszony keletkezése

l . Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerú szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszíínése

1. A tagsági jogviszony megszúnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

• A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

D. A tag jogszabályba, alapszabályba, Közgyűlési határozatba ütköző, vagy azokat súlyosan vagy ismétlődően sértő, illetőleg az egyesület céljával, szellemiségével össze nem egyeztethető magatartása esetén, vagy aki tagdíját írásbeli felszólítás ellenére nem rendezi, az elnökség kizárhatja.

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább három hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – 30 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezménye e, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, és a felszólítás a megadott határidőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást az elnökség a kezdeményezés beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon beltil folytatja le.

A kizárás alá vont tagot az egyesület elnökének írásban – a tagnyilvántartás szerinti postai, vagy elektronikus címére küldött levéllel – értesíteni kell az eljárás megindításáról, ismertetni kell vele a kizárási eljárás alapjául szolgáló tényállást és a bizonyítékokat, és meg kell hívni a kizárást tárgyaló elnökségi ülésre, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. Lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást.

Az elnökség a kizárást kimondó határozatát a tagkizárási eljárás megindításától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintett a taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli Közgyűlést. A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerü szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A Közgyűlés határozatával szemben további fellebbezésre nincs lehetőség.

A tagság megszűnésének napja a kizárást kimondó jogerős határozat meghozatalának napja.

VIII.

A tagok jogai

l .      Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekinteni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.

A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

l .      Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a dönť ozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

x.

Az egyesület szervei

Az egyesület szervei:

1./ Közgyűlés

11./ Elnökség

           1.         A Közgyűlés

l.       A Közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

• A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  • az alapszabály módosítása;
  • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
  • az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  • az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása;
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

1. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
2. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
3. A Közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Irásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.

A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 3 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Dönté továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától szám ított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

• Az elnökség köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

• A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, akkor az előzetesen — egy órán belüli időpontra összehívott megismételt Közgyűlés az eredeti napirend szerinti ügyekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Amennyiben a Közgyűlés nem volt szabályszerűen összehívva, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
• A tagokat a meghívóban figyelmeztetni kell arra, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
• A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint — ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi — képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és — ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

1. az egyesület nevét és székhelyét;
   1. a Közgyűlés helyét és idejét;
   1. a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
   1. a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
   1. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók szá-

mát.

• elnökségi tag, illetve a tag tiltakozását valamely határozat ellen,
  • a Közgyűlésen elhangzott fontosabb eseményeket, indítványokat és minden olyan megjegyzést, melynek jegyzőkönyvbe történő bevezetését valamelyik tag kívánja.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két – erre megválasztott jelenlévő tag hitelesíti.

• A Közgyűlés határozatát — az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában — egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyestilet alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

IO. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
   1. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
   1. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
   1. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
   1. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
   1. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

I l . A Közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

12. A jegyzőkönyv egy hiteles példányát, a jelenléti ívet és a Közgyűlés összehívásáról szóló meghívást tartalmazó lappéldányt a Fővárosi Törvényszékhez a Közgyűlést követő 60 napon belül abban az esetben kell megküldeni, amennyiben a nyilvántartás adatai megváltozásának a bejegyzése iránti kérelmet kell előterjeszteni.

           11.        Elnökség

l . Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezetö szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is kötelező döntését határozatba foglalja. Ajegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is rögzíteni kell. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett tagokkal.

• Az elnökség tagjait a Közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A volt elnökségi tagok korlátozás nélkül újraválaszthatók. Amennyiben az elnökség létszáma nem teljes, a megüresedett tisztségre rendkívüli Közgyűlésen új tisztségviselőt kell választani. Az elnökség elnökből és két alelnökből áll.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviseló megbízatásáról az egyestilethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az elnökségi tag ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit búncs lekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

• Az egyesület vezető tisztségviselói

Az egyesület elnöke: Gellén István an.: Kiss Piroska

Lakcíme: 1164 Budapest, Natasa u. 7.

Az egyesület alelnökei: Nagy Ilona an.: Földesi Piroska

Lakcíme: 1145 Budapest, Columbus utca 40. 3. em. 12/B.

Ritzl Adrián an.: Csipak Beatrix Mária

Lakcíme: 1083 Budapest, Práter utca 44. 4 em. 20.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

5.      Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és 1./ a tag felvételéről való döntés.

m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

• Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Irásbeii igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kertiljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnöks’ i tagok álláspontjukat kialakíthassák.

• Az elnökség határozatát egyszeríi szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén valamennyi elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha az elnökség tagja valamely ügyben nem szavazhat, ót az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kelt hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
   1. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
   1. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
   1. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagia;
   1. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
   1. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
2. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is kötelező döntését határozatba foglalja. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is rögzíteni kell.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett tagokkal.

XI.

Az egyesület működése, gazdálkodása

l . Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl— az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

• Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásokból és támogatásokból képződik.

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összemggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

• Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre kell fordítania, vállalkozási tevékenységet csak a céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az egyesület elnökségének feladata a működőképesség fenntartása, és fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

XII.

A felügyelőbizottság

l . A felügyelőbizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyíílésnek felel.

• A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület tagjaitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja. A felügyelőbizottság 3 tagját hároméves időtartamra a Közgyűlés választja meg. A felügyelőbizottság elnöke és tagja Egyesületen kívüli személy is lehet. A felügyelőbizottság elnökét a Közgyűlés által megválasztott felügyelőbizottsági tagok mag közül választják meg. A felügyelőbizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg lehet hívni.
• A felügyelőbizottság sztikség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a feliigyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A feltigyelőbizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagia (személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) jelen van. A felügyelóbizottság ülésein minden felügyelőbizottsági tagnak egy szavazata van, és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli. A bizottsági ülések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
• A felügyelőbizottság ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Ebben az esetben a felügyelőbizottság elnöke a határozathozatalt a határozat tervezetének felügyelóbizottsági tagok részére történő írásbeli megküldésével kezdeményezi. A felügyelőbizottsági tagok a tervezet kézhezvételétől számított 8 napon belül küldik meg szavazatukat a felügyelőbizottság elnöke részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során is a határozatképességre és szavazásra vonatkozó szabályok az irányadóak. Ha bármelyik felügyelőbizottsági tag — a tervezet kézhezvételét követő 3 napon belül — ülés megtartását kéri, úgy a felügyelőbizottsági ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

• A felügyelőbizottság köteles az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
  • az egyesület működése során olyan jogszabályséftés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
• Az elnökséget vagy a Közgyűlést a felügyelőbizottság indítványára — annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség, illetve a Közgyűlés összehívására a felügyelőbizottság is jogosult. Ha az elnökség a törvényes mííködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
• Az Egyesület felügyelő bizottságának elnöke
  • irányítja az Egyesület felügyelőbizottságának munkáját;
  • ellátja az Egyesület felügyelőbizottságának képviseletét;
  • összehívja és levezeti a felügyelőbizottsági üléseket.

Az Egyesület felügyelőbizottsági tagja a felügyelőbizottság által meghatározott feladatokért felel. A felügyelőbizottság három tagból áll, megbízatásuk három évre szól.

XIII.

Az egyesület megszíínése

Az egyesület jogutód nélküli megszúnik, ha

 a tagok kimondják megszűnését; vagy  a Közgyűlés megszünteti  az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy  az egyesület tagjainak száma hat hónapon ker s „l nem éri el a tíz főt.

IO

Feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi szełnélyt a nyilvántartásból törli.

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Ptk.3:85 rendelkezései szerint kell felhasználni.

XIV.

Záró rendelkezések

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Az Alapszabályt a Közgyűlés 2022. december 12. napján hozott 7/2022 (12.12.) számú határozatával elfogadta.

Kelt: Budapest, 2022. év. december hó 12. napján

Könnyűipari ‘Vállakozások Szövetsége elnök

Ellenjegyzem:

Budapest, 2022. év. december hó 12. napján Dr. Sallay István ügyvéd

KASZ: 36067991